osCommerce Személyes beállítások  Kosár tartalma  Pénztár  
  Főoldal » Katalógus Személyes beállítások  |  Kosár tartalma  |  Pénztár   
Kategóriák
Információk
Szállítás és garancia
Az adatkezelésről
Külföldi vásárlóink figyelmébe
Tudnivalók
Tartásfokok és rövidítések
Partnereink
Elérhetőségeink
Gyorskeresés
 
Ide kell beírni a keresett cikk nevét.
Összetett keresés
Újdonságok tovább
Tóth Sándor: Szegedi Bartók Ünnepségek 1970-1971
Tóth Sándor: Szegedi Bartók Ünnepségek 1970-1971
12000Ft
Móricz Zsigmond életútja

Tiszacsécse, 1879. június 29. - Budapest, 1942. szeptember 4.
író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja
Paraszti sorban élő apja, Móricz Bálint és a reformázus papleány anya, Pallagi Erzsébet mindent megtett, hogy gyermekei kikerüljenek a paraszti sorból. A debreceni református gimnáziumba, később a sárospataki, majd a kisújszállási református gimnáziumba járatták, az utóbbi helyen érettségizett.
Életének jóformán minden állomása végigkísérhető műveiben: debreceni éveit a Légy jó mindhaláligban, pataki korszakát a Kamaszokban, a kisújszállási diákéletét a Forr a borban, valamint a Bálban örökítette meg.
Érettségi után a debreceni református teológiára iratkozott be, amelyet rövidesen a joggal cserélt fel, végül átment a bölcsészeti karra. Debreceni éveiben vállalt először újságírói munkákat; első elbeszélése (A bécsi bútor) a debreceni Ellenőr című lapban jelent meg.
1900 őszén a fővárosba költözött, tanulmányait azonban nem fejezte be, hanem megélhetése miatt különböző hivatalokat vállalt, így egy ideig segédszerkesztője volt a Magyarország Vármegyéi és Városai című kiadványsorozatnak, később újságíró lett. 1903-tól 1909-ig Az Újság liberális napilap munkatársa: itt verssel, főleg gyermekek számára írt állatversekkel, tárcákkal, operettel, sőt drámai művekkel is kísérletezett.
1905-ben feleségül vette egy felvidéki bányatisztviselő lányát, Holics Jankát. 1908-ban tűnt fel a Nyugat folyóiratban a Hét krajcár című elbeszéléssel, amelynek sikere után teljesen az irodalomnak szentelte magát. Egy csapásra országos hírű író lett. A Hét krajcárral Ady Endre barátságát is megszerezte. Ettől kezdve a Nyugat munkatársa, sőt egyi dőben (1930 - 1933) - Babits Mihállyal - főszerkesztője is. Versírással egész életén átfoglalkozott, drámaírói működése főleg regényeinek dramatizálásában merült ki, szép sikert ért el a Sári bíró (1910) című vígjátékával.
Munkássága fellendült, kialakultak problémakörei, egymás után írta ragyogó novelláit (Tragédia, 1910; Tavaszi szél, 1912; valamivel később a Szegény emberek, 1917) és regényeit (Sárarany, 1910; Az Isten háta mőgött, 1911; A galamb papné, 1912; Harmatos rózsa, 1912, valamint A fáklya, 1917), amelyekben a századforduló magyar falujának életét ábrázolta.
Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt: a harctérről írt riportjaiban megdöbbentő képet rajzolt a magyar katona háborús szenvedéseiről (Vérben, vasban, 1918).
A polgári forradalom lelkes híve volt, a Tanácsköztársaság idején írt hatalmas riportjaiban (Népszavazás a földreformról, A földtörvény kiskátéja ) üdvözölte a földreformot és az újonnan alakult paraszti szövetkezeteket. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ezért a Horthy-korszak idején megismétlődő zaklatásoknak volt kitéve, kizárták az irodalmi társaságokból, műveit hosszabb ideig csak a Nyugat merte közölni, később az Estlapok.
Csehszlovákiai felolvasó körútja után más formában megint felújultak a szenvedélyes támadások. Első feleségének öngyilkossága (1925) után, 1926-ban feleségül vette Simonyi Mária színművésznőt, darabjainak színpadi ábrázolóját. Később azonban elvált tőle. 1930-ban Krúdy Gyulával megkapta a Rothermere-díjat. Ebben a korszakában írta legjelentősebb regényalkotásait: a leghatalmasabb magyar történelmi regények egyikét, az Erdély-trilógiát, a magyar ifjúsági irodalom klasszikus művét, a Légy jó mindhaláligot, valamint a dzsentrivilág haláltáncát bemutató Uri murit és a Rokonokat.
A kapitalista gazdasági válság, majd az ezt természetes folyamatként követő fasizálódás idején az uralkodó osztályok és a népi tömegek között feszülő, áthidalhatatlan ellentét kiemelkedő írásai A boldog ember (1935) című riportkönyv, a Rab oroszlán (1936) és a Betyár (1937) című regények jelzik. Több írásának lett modellje Littkei Erzsébet (Csibe). 1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, amelyet haláláig szerkesztett. Életének utolsó éveiben jelent meg az Életem regénye (1939), a Rózsa Sándor trilógiának tervezett mű első két része (Rózsa Sándor a lovát ugratja, 1941; Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, 1942), amelyben a betyárt a társadalmi fejlődés és a nemzeti függetlenség hősévé teszi meg, valamint a proletársorsot bemutató Árvácska (1941).

Főbb művei
1907 – Harmatos rózsa (regény, megjelent 1912-ben)
1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
1908 – Judith és Eszter (regény)
1909 – Hét krajcár (novella)
1910 – Sári bíró (színmű)
1910 – Tragédia (novella)
1911 – Az Isten háta mögött (regény)
1912 – Boldog világ (állatmesék)
1912 – A galamb papné (regény)
1912 – Magyarok (elbeszélés)
1912 – Tavaszi szél (novella)
1913 – Kerek Ferkó (regény)
1913 – Szerelem (színmű)
1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
1916 – Szegény emberek (novella)
1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
1917 – A fáklya (regény)
1917 – Árvalányok (regény)
1918 – Fortunatus (novellák)
1918 – Vérben, vasban (novella)
1920 – Légy jó mindhalálig (regény)
1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
1924 – A vadkan (dráma)
1924 – Búzakalász (regény)
1924 – Pillangó (regény)
1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
1927 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
1928 – Úri muri (regény)
1929 – Forró mezők (regény)
1929 – Esőleső társaság (novella)
1931 – Forr a bor(regény)
1931 – Barbárok (novella) (hangoskönyv)
1932 – Rokonok (hangoskönyv)
1935 – A boldog ember (riportkönyv)
1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
1936 – Bál (regény)
1936 – Komor ló (elbeszélés)
1936 – Rab oroszlán (regény)
1937 – Betyár (regény)
1938 – Míg új a szerelem (regény)
1939 – Életem regénye (regény)
1941 – Árvácska (hangoskönyv)
1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja
1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét

Művei feldolgozása filmeken
1935 Nem élhetek muzsikaszó nélkül rendező: Deésy Alfréd (sz: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Delly Ferenc)
1936 Légy jó mindhalálig rendező: Székely István (sz:Dévényi László, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula)
1940 Sárga rózsa rendező: György István (sz:Dajka Margit, Görbe János, Greguss Zoltán)
1942 Szép csillag (Barbárok alapján) rendező: Jelinek Imre (sz:Fényes Alice, Mály Gerő, Páger Antal)
1943 Kerek Ferkó rendező: Martonffi Emil (sz:Csortos Gyula, Jávor Pál, Lehotay Árpád)
1943 Sári biró rendező: Hegedűs Tibor (sz:Mály Gerő, Lázár Mária, Gozmány György)
1949 Forró mezők rendező: Apáthi Imre (sz:Karády Katalin, Szemere Vera, Kelemen Éva)
1950 Úri muri rendező: Bán Frigyes (sz: Deák Sándor, Szörényi Éva, Mészáros Ági)
1954 Rokonok rendező: Máriássy Félix (sz: Ungváry László, Tolnay Klári, Rajnay Gábor)

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, wikipédia
A cikkhez kapcsolódó termékek
Borsos Miklós: Móricz Zsigmond 1979 (hódolat)
Somogyi Árpád: Móricz Zsigmond - Mezőtúr 1979


Bevásárlókosár tovább
0 cikk
Kérdése vagy ajánlata van?
06-30-293-0517
Hívható H-P: 10.00-18.00 óra között


email:numizmatika@gyujtokboltja.hu

Legkedveltebb termékek
01.Magyar Nemzeti Bank részvény 100 aranykorona 1924
02.Dunántúli HÉV törzsrészvény 100 forint 1891 (SVK-CRO)
03.Államadóssági kötvény Erdélyi Nyereménykölcsön 100 pengő 1941
04.Államadóssági kötvény Erdélyi Nyereménykölcsön 200 pengő 1941
05.Budapest-Tiszai Vasút elsőbbségi részvény 200 korona 1908
06.Erzsébet királyné Sanatorium Sorsjegykölcsön 5 korona 1904
07.Államadóssági kötvény Erdélyi Nyereménykölcsön 50 pengő 1941
08.Belgium kötvény 1000 frank 1935 - Antwerpen
09.Élet Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság 200 korona 1911
10.Első Dunavidéki Takarékpénztár 50 pengő 1930 Kiskőrös
Nyelvek
Magyar English

Pénznemek
Hírlevél
 
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
FIGYELEM!

A numizmatikai webáruházban található, önkényuralmi jelképeket ábrázoló darabok kizárólag gyűjteményi célból vannak fent!
Az numizmatikai webáruház üzemeltetője elhatárolódik minden fajta szélsőséges eszmétől, amelyek ezen történelmi jelképekhez kapcsolódnak!

Az érmebolt folyamatosan vásárol a numizmatika teljes tárgykörébe tartozó régiségeket:
arany és ezüst magyar és külföldi régi pénzeket (forgalmi fémpénzeket, papírpénzeket, emlékpénzeket, minta bankjegyeket is), részvényeket, kötvényeket, zálogleveleket, sorsjegyeket, mindenféle polgári és katonai jelvényeket és kitüntetéseket, papírrégiségeket, kinevezési és adományozási okiratokat, kisebb militaria felszerelési tárgyakat, a klasszikus és modern éremművészet alkotásait, érmeket, plaketteket, díjérmeket, kisplasztikákat, szobrokat, kapcsolódó szakirodalmat, katalógusokat és történelmi könyveket, illetve a gyűjteményekhez kapcsolódó kiegészítő éremgyűjtő kellékeket.

Teljes gyűjtemények, hagyatékok felmérése, arany és ezüst pénz, érmék felvásárlása az érmeboltban készpénzért!
Gyűjtőkboltja.hu numizmatikai webáruház és üzlet: régipénz - érme - MÉE - Magyar Éremgyűjtők és Érmegyűjtők Egyesülete emlékérmek - fémpénz - papírpénz - bankjegy - emlékpénz - emlékérem - történelmi értékpapír - részvény - kötvény - záloglevél - sorsjegy - jelvény - kitüntetés - éremművész - plakett - díjérem - kisplasztika - szakkönyv - katalógus - könyv - Leuchtturm érmetároló - album - gulden - korona - pengő - forint - fillér - érem bolt - érembolt - régiség - adás - vétel - csere - 200 forint - Kossuth 5 forint
Éremkedvelők Egyesülete ÉKE éremművészet és plakettművészet


©2004 Tárhelyszolgáltatónk: Rackhost Zrt., 6722 Szeged, Tisza Lajos körút 41.
Üzemeltető: Gyűjtőkboltja.hu - Numizmatika és éremművészet felsőfokon - partnerünk a Pannonia Terra Numizmatika, budapesti érmebolt - érembolt és numizmatikus szaküzlet Budapesten