osCommerce My Account  Cart Contents  Checkout  
  Top » Catalog My Account  |  Cart Contents  |  Checkout   
Categories
Information
Shipping & Returns
Privacy Notice
For our foreign customers
Conditions of Use
Gradings and abbreviations
Partners
Contact Us
Quick Find
 
Use keywords to find the product you are looking for.
Advanced Search
What's New? more
2 pengő 1940
2 pengő 1940
11000Ft
Móricz Zsigmond életútja

Tiszacsécse, 1879. június 29. - Budapest, 1942. szeptember 4.
író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja
Paraszti sorban élő apja, Móricz Bálint és a reformázus papleány anya, Pallagi Erzsébet mindent megtett, hogy gyermekei kikerüljenek a paraszti sorból. A debreceni református gimnáziumba, később a sárospataki, majd a kisújszállási református gimnáziumba járatták, az utóbbi helyen érettségizett.
Életének jóformán minden állomása végigkísérhető műveiben: debreceni éveit a Légy jó mindhaláligban, pataki korszakát a Kamaszokban, a kisújszállási diákéletét a Forr a borban, valamint a Bálban örökítette meg.
Érettségi után a debreceni református teológiára iratkozott be, amelyet rövidesen a joggal cserélt fel, végül átment a bölcsészeti karra. Debreceni éveiben vállalt először újságírói munkákat; első elbeszélése (A bécsi bútor) a debreceni Ellenőr című lapban jelent meg.
1900 őszén a fővárosba költözött, tanulmányait azonban nem fejezte be, hanem megélhetése miatt különböző hivatalokat vállalt, így egy ideig segédszerkesztője volt a Magyarország Vármegyéi és Városai című kiadványsorozatnak, később újságíró lett. 1903-tól 1909-ig Az Újság liberális napilap munkatársa: itt verssel, főleg gyermekek számára írt állatversekkel, tárcákkal, operettel, sőt drámai művekkel is kísérletezett.
1905-ben feleségül vette egy felvidéki bányatisztviselő lányát, Holics Jankát. 1908-ban tűnt fel a Nyugat folyóiratban a Hét krajcár című elbeszéléssel, amelynek sikere után teljesen az irodalomnak szentelte magát. Egy csapásra országos hírű író lett. A Hét krajcárral Ady Endre barátságát is megszerezte. Ettől kezdve a Nyugat munkatársa, sőt egyi dőben (1930 - 1933) - Babits Mihállyal - főszerkesztője is. Versírással egész életén átfoglalkozott, drámaírói működése főleg regényeinek dramatizálásában merült ki, szép sikert ért el a Sári bíró (1910) című vígjátékával.
Munkássága fellendült, kialakultak problémakörei, egymás után írta ragyogó novelláit (Tragédia, 1910; Tavaszi szél, 1912; valamivel később a Szegény emberek, 1917) és regényeit (Sárarany, 1910; Az Isten háta mőgött, 1911; A galamb papné, 1912; Harmatos rózsa, 1912, valamint A fáklya, 1917), amelyekben a századforduló magyar falujának életét ábrázolta.
Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt: a harctérről írt riportjaiban megdöbbentő képet rajzolt a magyar katona háborús szenvedéseiről (Vérben, vasban, 1918).
A polgári forradalom lelkes híve volt, a Tanácsköztársaság idején írt hatalmas riportjaiban (Népszavazás a földreformról, A földtörvény kiskátéja ) üdvözölte a földreformot és az újonnan alakult paraszti szövetkezeteket. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ezért a Horthy-korszak idején megismétlődő zaklatásoknak volt kitéve, kizárták az irodalmi társaságokból, műveit hosszabb ideig csak a Nyugat merte közölni, később az Estlapok.
Csehszlovákiai felolvasó körútja után más formában megint felújultak a szenvedélyes támadások. Első feleségének öngyilkossága (1925) után, 1926-ban feleségül vette Simonyi Mária színművésznőt, darabjainak színpadi ábrázolóját. Később azonban elvált tőle. 1930-ban Krúdy Gyulával megkapta a Rothermere-díjat. Ebben a korszakában írta legjelentősebb regényalkotásait: a leghatalmasabb magyar történelmi regények egyikét, az Erdély-trilógiát, a magyar ifjúsági irodalom klasszikus művét, a Légy jó mindhaláligot, valamint a dzsentrivilág haláltáncát bemutató Uri murit és a Rokonokat.
A kapitalista gazdasági válság, majd az ezt természetes folyamatként követő fasizálódás idején az uralkodó osztályok és a népi tömegek között feszülő, áthidalhatatlan ellentét kiemelkedő írásai A boldog ember (1935) című riportkönyv, a Rab oroszlán (1936) és a Betyár (1937) című regények jelzik. Több írásának lett modellje Littkei Erzsébet (Csibe). 1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, amelyet haláláig szerkesztett. Életének utolsó éveiben jelent meg az Életem regénye (1939), a Rózsa Sándor trilógiának tervezett mű első két része (Rózsa Sándor a lovát ugratja, 1941; Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, 1942), amelyben a betyárt a társadalmi fejlődés és a nemzeti függetlenség hősévé teszi meg, valamint a proletársorsot bemutató Árvácska (1941).

Főbb művei
1907 – Harmatos rózsa (regény, megjelent 1912-ben)
1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
1908 – Judith és Eszter (regény)
1909 – Hét krajcár (novella)
1910 – Sári bíró (színmű)
1910 – Tragédia (novella)
1911 – Az Isten háta mögött (regény)
1912 – Boldog világ (állatmesék)
1912 – A galamb papné (regény)
1912 – Magyarok (elbeszélés)
1912 – Tavaszi szél (novella)
1913 – Kerek Ferkó (regény)
1913 – Szerelem (színmű)
1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
1916 – Szegény emberek (novella)
1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
1917 – A fáklya (regény)
1917 – Árvalányok (regény)
1918 – Fortunatus (novellák)
1918 – Vérben, vasban (novella)
1920 – Légy jó mindhalálig (regény)
1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
1924 – A vadkan (dráma)
1924 – Búzakalász (regény)
1924 – Pillangó (regény)
1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
1927 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
1928 – Úri muri (regény)
1929 – Forró mezők (regény)
1929 – Esőleső társaság (novella)
1931 – Forr a bor(regény)
1931 – Barbárok (novella) (hangoskönyv)
1932 – Rokonok (hangoskönyv)
1935 – A boldog ember (riportkönyv)
1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
1936 – Bál (regény)
1936 – Komor ló (elbeszélés)
1936 – Rab oroszlán (regény)
1937 – Betyár (regény)
1938 – Míg új a szerelem (regény)
1939 – Életem regénye (regény)
1941 – Árvácska (hangoskönyv)
1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja
1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét

Művei feldolgozása filmeken
1935 Nem élhetek muzsikaszó nélkül rendező: Deésy Alfréd (sz: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Delly Ferenc)
1936 Légy jó mindhalálig rendező: Székely István (sz:Dévényi László, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula)
1940 Sárga rózsa rendező: György István (sz:Dajka Margit, Görbe János, Greguss Zoltán)
1942 Szép csillag (Barbárok alapján) rendező: Jelinek Imre (sz:Fényes Alice, Mály Gerő, Páger Antal)
1943 Kerek Ferkó rendező: Martonffi Emil (sz:Csortos Gyula, Jávor Pál, Lehotay Árpád)
1943 Sári biró rendező: Hegedűs Tibor (sz:Mály Gerő, Lázár Mária, Gozmány György)
1949 Forró mezők rendező: Apáthi Imre (sz:Karády Katalin, Szemere Vera, Kelemen Éva)
1950 Úri muri rendező: Bán Frigyes (sz: Deák Sándor, Szörényi Éva, Mészáros Ági)
1954 Rokonok rendező: Máriássy Félix (sz: Ungváry László, Tolnay Klári, Rajnay Gábor)

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, wikipédia
A cikkhez kapcsolódó termékek
Horváth Sándor: Móricz Zsigmond Gimnázium Ibrány plakett
Borsos Miklós: Móricz Zsigmond 1979 - hódolat


Shopping Cart more
0 items
Questions?
email:numizmatika@gyujtokboltja.hu
Bestsellers
01.Erdélyi főhadipénztár váltójegy tervezete 1849
02.Magyar Általános Bank részvény 10 pengő 1926
03.Első Magyar Üveggyár részvény 400 korona 1894
04.Magyar Szent Korona Országainak Pamut Központja 500 korona 1916
05.Athenaeum Irodalmi és Nyomdai részvény 100 pengő 1943
06.II. Ulászló denár 1512 K-G ÉH646/c H811
07.Otthon Ingatlan és Építő részvény 1000 korona 1917 - Bánki Donát
08.V. István obolus ÉH269 H358
09.100 pengő 1930, sorozatszám előtt csillag
10.Államadóssági kötvény járadékkölcsön 100 korona 1918
Languages
Magyar English

Currencies
Newsletter
 
Subscribe to our newsletter!
Attention!

The presented items with totalitarian symbols are in the numismatic webshop solely for collection! The owner of the numismatics webshop distances himself from any kind of extremist views, which are connected with these symbols!

The coin shop continuously buys antiquities, which are covered by a total of numismatics:
hungarian and foreign coins (circulated coins, paper money, commemorative coins, specimen banknotes too), share certificates, bonds, debentures, lottery tickets, all kind of civil and military badges and awards, antique papers, appointment and donation documents, small miltary equipments, classic, modern and contemporary art medals, plaques, prize medals, statuettes, related literature, catalosg and historical books or additional coin collecting supplies related to the collection.

Complete collections, bequests survey, acquisition in the numismatics shop for cash!
Gyűjtőkboltja.hu numismatics webshop and coinshop: old coin - medals of the Hungarian Numismatic Collectors Society - paper money - banknote - commemorative medallion - historical securities - share - bond - debenture - lottery ticket - badge - award - medalist - plaque - award medal - statuette - vocational book - cataloge - Leuchtturm coin holders - album - gulden - cronen - pengő - forint - fillér - buying and selling - swap - barter


©2004 Powered by: Code to Market Kft., 3519 Miskolc, Trencséni utca 3.
Operator: Gyűjtőkboltja.hu - Numismatics and medal art - our Partner: Nudelman Numizmatika Ltd. - Coin and Medal Shop - numismatics collectors and hungarian numismatics specialist shop in Budapest