Herczeg Ferenc életútja

Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.
író, újságíró, az MTA tagja (levelezõ 1899; rrendes 1910–1949; tiszteletbeli 1914; igazgatója 1922)
Csak a gimnáziumban tanult meg magyarul, elsõ mûveit német nyelven írta. 1882-tõl a budapesti egyetemen jogot hallgatott, majd joggyakornok Temesvárott. Budapesten egy halálos végû párbaja miatt a váci államfogházba került, itt írta Fenn és lenn címû, 1890-ben meg jelent regényét, s elnyerte vele az Egyetemes Regénytár pályadíját.
1891-tõl Rákosi Jenõ Budapesti Hírlapjának belsõ munkatársa. 1894, decemberében megindította és 1944-ig szerkesztette az Új Idõk címû szépirodalmi hetilapot. 1903-ban egyik alapítója s megalapításától fõmunkatársa Az Újság címû lapnak.
1891-ben a Petõfi Társaság, 1893-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett, 1904–1920-ban a Petõfi Társaság elnöke. 1919–1922, 1929–1931 és 1945–1946 között az MTA másodelnöke.
1896-tól két cikluson át országgyûlési képviselõ, Tisza István politikájának híve. Együtt indították 1911-ben a Magyar Figyelõ címû politikai lapot. 1927-tõl a felsõház tagja. 1919 után tevékenyen részt vett az irredenta revíziós mozgalmakban, 1929-tõl a Revíziós Liga elnöke.
1945 után visszavonultan élt. Regényei, elbeszélései, színmûvei fordulatos meseszövésük, találóan jellemzett alakjaik ellenére is egyre felszínesebbekké, mûvészileg sekélyessé váltak, az egykorú dzsentritársadalmat eszményítette bennük. Népszerûek voltak történeti regényei, melyekben a m. múlt egy-egy reakciós-konzervatív szemlélettel megrajzolt sorsfordulója jelenik meg. Színmûvei sokat szerepeltek a színházak mûsorán.

Fõbb mûvei:
A dolovai nábob leánya (színmû, Bp., 1893); Gyurkovics lányok (r., Bp., 1893); Gyurkovics fiúk (r., Bp., 1895); Ocskay brigadéros (dráma, Bp., 1901); Pogányok (r., Bp., 1902); Bizánc (dráma, Bp., 1904); Az arany hegedû (r., Bp., 1916); Kékróka (színmû, 1917); Az élet kapuja (r., Bp., 1919); H. F. munkái. Gyûjteményes díszkiadás (I–XL. Bp., 1925–30, az MTA nagyjutalmát kapta érte); Várhegy (visszaemlékezés, Bp., 1933); H. F. válogatott munkáinak emlékkiadása (I–XL. Bp., 1934–3S); A gótikus ház (visszaemlékezés, Bp., 1939)

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon