osCommerce Személyes beállítások  Kosár tartalma  Pénztár  
  Főoldal » Katalógus Személyes beállítások  |  Kosár tartalma  |  Pénztár   
Kategóriák
Információk
Szállítás és garancia
Az adatkezelésről
Külföldi vásárlóink figyelmébe
Tudnivalók
Tartásfokok és rövidítések
Partnereink
Elérhetőségeink
Gyorskeresés
 
Ide kell beírni a keresett cikk nevét.
Összetett keresés
Újdonságok tovább
Kutas László: Giorgio Vasari halálának 400. évfordulója 1974
Kutas László: Giorgio Vasari halálának 400. évfordulója 1974
2500Ft
Kodály Zoltán életútja

Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6.
Zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857-1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt.

A galántai népiskolában (1888-92) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892-1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára, valamint az Eötvös Kollégiumba. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Zeneszerzéstanára Hans Koessler volt. Az iskola hangversenyein bemutatták d-moll nyitányát (1898) és Esz-dúr trióját (1899). 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét, s ennek hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen zongora kísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. Ezután fél éves berlini és párizsi tanulmányútra indult. Itt ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet, 1908-tól zeneszerzéstanárává nevezték ki.

1910. március 17-én, első szerzői estjén hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án feleségül vette Sándor Emmát.

1909-1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-gordonka Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája (1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a Megkésett melódiák címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők: Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, Balázs Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.

A I. világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává nevezték ki. Bartók társaságában tagjai lehettek a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak. 1920-1923 között nem írt új műveket. 1923-ban két hónap alatt készítette el Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.

Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár nemcsak a közvélemény nagyobb részét állította Kodály mellé, de a tanítványok seregét is vonzotta. Kodály szellemi támogatásával és az ő népnevelő-népművelő eszméinek jegyében hozta létre a harmincas évek közepén a Magyar Kórus és az Énekszó című folyóiratot. Mindkettő a katolikus egyházzene megreformálására, valamint a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál műveket. A Háry János daljáték (1925-27), a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933). A Psalmus Társaságban már Európa és Amerika hangversenytermeibe is eljutott. A Felszállott a páva (1938-39) és a Concerto (1934) eleve külföldi megrendelésre készült: előbbi az amsterdami Concertgebouw, utóbbi a Chicagói Filharmonikusok ötven éves jubileumára.

A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész.

A nagy változást a Székely fonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. Kodály arra is rávilágított, hogy zenetörténeti emlékek hiányában a magyar zenetörténeti kutatás legfontosabb segédtudománya a zenei néprajz, és ezzel Magyarországon is meghonosított egy új diszciplínát, az összehasonlító népzenetudományt.

A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő \"zenei belmissziónak\" tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), s felvettette az óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937-1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése, a kormányzat és a főváros részéről is támogatást kapott. 1938-ban harminckét vezető értelmiségi társaságban, a Pesti Napló hasábjain tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1940-ben Norvégia német megszállása feletti döbbenet hatására zenésítette meg Weöres Sándor versét, a Norvég leányokat. Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) pedig a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdette egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta magát az elnyomó német hatalmaknak.

1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián; a kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tűntette ki. A Magyar Dalegyesületek Országos Szövetsége az 1942-es évet Kodály-évvé nyilvánította. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta, 1946-1949 között igazgatója volt. 1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni. 1944-45 fordulóján végül Kodály is egy budapesti zárda pincéjébe kényszerült, itt keletkezett békéért könyörgő zenekarra, orgonára és kórusra komponált miséje a Missa brevis (ennek 1942-ben már galyatetői pihenése alatt elkészült orgonaszóló-változata az Organoedia, amelyet az ostrom alatt orgona-kórus ill. zenekar-kórus faktúrát adott), amely végül az 1945. februári ostrom utáni főváros első bemutatójaként 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában.

Feleségének halála után (1958. november 22.), 1959. december 18-án házasságot kötött a fiatal Péczely Saroltával.

A 2. világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé, valamint nemzetgyűlési képviselőjévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. 1947-ben, a Szovjetunióban, 1948-ban és 1949-ben pedig újból Nyugat-Európában járt, 1965-ben két hónapot töltött Amerikában. Népzenei, zenepedagógiai konferenciákon vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben részesült. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). Kodály Zoltán 1967. március 6-án, reggel szívroham következtében hunyt el Budapesten.

forrás: Wikipédia
A cikkhez kapcsolódó termékek
Szakál Antal: Kodály évforduló
Sz. Egyed Emma: Kodály Zoltán / ELTE
Imre Gábor: Kecskeméti Kodály Kórus 1888-1958
Vígh Tamás: IV. Kodály Zoltán Gyermekkórus Fesztivál 1978
Tőrös Gábor: Kodály Zoltán


Bevásárlókosár tovább
0 cikk
Kérdése vagy ajánlata van?
06-30-293-0517
Hívható H-P: 10.00-18.00 óra között


email:numizmatika@gyujtokboltja.hu

Legkedveltebb termékek
01.Veress D. Csaba: A balatoni csata - 1944-1945
02.Militaria - Történelmi ismertterjesztő kiadvány
03.Magyar Futár - válogatott cikkek 1941-1944
04.Seres Tóth Dezső: Rádiós voltam a Donnál
05.Józsa Béla: Egyetemisták az ostromgyűrűben
06.Török Benjámin: Háborús emlékek - Bombázók, csatarepülők 1940-45
07.Józsa Béla: Tigrisek az Ardennekben - 1944. december
08.Kadosa Árpád: Viszontlátásra, hadnagy úr!
09.Veress D. Csaba: Magyarország hadikrónikája 1944-1945 - 2 kötet!
10.Erdélyi főhadipénztár váltójegy tervezete 1849
Nyelvek
Magyar English

Pénznemek
Hírlevél
 
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
FIGYELEM!

A numizmatikai webáruházban található, önkényuralmi jelképeket ábrázoló darabok kizárólag gyűjteményi célból vannak fent!
Az numizmatikai webáruház üzemeltetője elhatárolódik minden fajta szélsőséges eszmétől, amelyek ezen történelmi jelképekhez kapcsolódnak!

Az érmebolt folyamatosan vásárol a numizmatika teljes tárgykörébe tartozó régiségeket:
arany és ezüst magyar és külföldi régi pénzeket (forgalmi fémpénzeket, papírpénzeket, emlékpénzeket, minta bankjegyeket is), részvényeket, kötvényeket, zálogleveleket, sorsjegyeket, mindenféle polgári és katonai jelvényeket és kitüntetéseket, papírrégiségeket, kinevezési és adományozási okiratokat, kisebb militaria felszerelési tárgyakat, a klasszikus és modern éremművészet alkotásait, érmeket, plaketteket, díjérmeket, kisplasztikákat, szobrokat, kapcsolódó szakirodalmat, katalógusokat és történelmi könyveket, illetve a gyűjteményekhez kapcsolódó kiegészítő éremgyűjtő kellékeket.

Teljes gyűjtemények, hagyatékok felmérése, arany és ezüst pénz, érmék felvásárlása az érmeboltban készpénzért!
Gyűjtőkboltja.hu numizmatikai webáruház és üzlet: régipénz - érme - MÉE - Magyar Éremgyűjtők és Érmegyűjtők Egyesülete emlékérmek - fémpénz - papírpénz - bankjegy - emlékpénz - emlékérem - történelmi értékpapír - részvény - kötvény - záloglevél - sorsjegy - jelvény - kitüntetés - éremművész - plakett - díjérem - kisplasztika - szakkönyv - katalógus - könyv - Leuchtturm érmetároló - album - gulden - korona - pengő - forint - fillér - érem bolt - érembolt - régiség - adás - vétel - csere - 200 forint - Kossuth 5 forint
Éremkedvelők Egyesülete ÉKE éremművészet és plakettművészet


©2004 Tárhelyszolgáltatónk: Code to Market Kft., 3519 Miskolc, Trencséni utca 3.
Üzemeltető: Gyűjtőkboltja.hu - Numizmatika és éremművészet felsőfokon - partnerünk a Nudelman Numizmatika Kft., budapesti érmebolt - érembolt és numizmatikus szaküzlet Budapesten