osCommerce My Account  Cart Contents  Checkout  
  Top » Catalog My Account  |  Cart Contents  |  Checkout   
Categories
Information
Shipping & Returns
Privacy Notice
For our foreign customers
Conditions of Use
Gradings and abbreviations
Partners
Contact Us
Quick Find
 
Use keywords to find the product you are looking for.
Advanced Search
What's New? more
Münsterberg II. Károly 3 krajcár 1615
Münsterberg II. Károly 3 krajcár 1615
9500Ft
II. Rákóczi Ferenc életútja

Borsi, 1676. március 27. - Rodostó, 1735. április 8.
Erdélyi fejedelem (1704 - 1711), a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1705 - 1711), a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia.
1685 - 1688 között Munkács ostromát a várban, anyja oldalán élte át, 12 éves korában a bécsi udvar elszakította családjától és Csehországban, a neuhausi jezsuitáknál neveltette, hogy nemzetétől elidegenítse. Gyámja, Kollonich Lipót érsek szerette volna, ha a fiatal herceg - 1 900 000 kataszter hold várományosa - maga is szerzetessé lesz, Rákóczi azonban elérve a nagykorúságot, 1692-ben kivonta magát gyámkodása alól, Bécsben élt, majd 1693-ban egyéves itáliai útra indult.
1694-ben feleségül vette Sarolta Amáliát, a hessen-rheinfelsi uralkodó leányát. A fiatal pár Magyarországon telepedett le, ahol Rákóczit már 1694. május 25-én beiktatták Sáros vármegye örökös főispánságába.
Itthon megdöbbenve tapasztalta a lakosság egészére nehezedő elnyomást, különösen a jobbágyok nyomorát. Családja hagyományai, a személyéhez fűzött országos várakozás azonban ekkor még nem tudták áttörni neveltetése korlátait, s amikor 1697-ben a hegyaljai felkelés parasztvezetői felkérték a vezérség elvállalására, ez elől kitért és Bécsbe ment.
A felkelés leverését követő véres megtorlások is hozzájárultak ahhoz, hogy főleg Bercsényi Miklós rábeszélésére cselekvésre szánta el magát. A keleti megyék nemesei körében szervezkedni kezdett, s 1700-ban XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért. A francia megbízott, Longueval árulása 1701. áprilisában a bécsújhelyi börtönbe juttatta, ahonnan felesége és az őrzésével megbízott Lehmann Gottfried kapitány segítségével 1701. november 7-én megszökött és Lengyelországba menekült. A magyar határhoz közeli Brezan várában, Sieniawski belzi palatinus birtokán talált menedéket. Elképzelése az volt, hogy lengyel zsoldoshadakkal indítja meg a magyarországi felkelést, a francia és svéd támogatás megszerzésén munkálkodott, de eredmény nélkül.
Brezan várában találtak rá 1703 elején a tiszaháti felkelők követei, akik megkérték: álljon az elkeseredett parasztság élére. Rákóczi mindazoknak a jobbágyoknak, akik mellette fegyvert fognak, szabadságot ígért, s kiáltványban harcba hívta az egész országot az idegen elnyomás ellen.
1703. június 16-án maga is bejött az országba. Esze Tamás fogadta, pár száz főnyi rosszul felfegyverzett jobbágy élén. Az áradásszerűen növekvő jobbágyhadak néhány hét alatt elfoglalták a Tiszántúlt, s őszre megindult a köznemesség tömeges csatlakozása is. 1704-re szinte az egész ország a kurucok birtokába került. Rákóczi maga vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, Tokaj, Szatmár, Szeged, Esztergom várának ostromát, a nagyszombati, a pudmerici, a zsibói, a trencséni és a romhányi csatákat.
1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta, a beiktatásra azonban csak 1707. április 5-én kerülhetett sor a marosvásárhelyi országgyűlésen.
1705. szeptemberében a szécsényi országgyűlés a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta. Fölmerült királlyá választásának terve is, ezt azonban a szabadságharc táborán belül megerősödött főnemesség nem pártolta, s maga a fejedelem is elhárította. Rákóczi erélyesen törekedett a nemzeti állam, a központosított kormányzat, a reguláris hadsereg és a merkantilista kereskedelem megteremtésére. Fejedelmi hatalmát azonban a kiváltságaira féltékeny nemesség Magyarországon és Erdélyben is erősen korlátozta.
A földesúri önkénnyel szemben a jobbágyságot sem tudta megvédeni. Több jobbágyfalunak ugyan hajdúvárosi kiváltságot adott, a sárospataki országgyűlés törvénye (1708) pedig a katonáskodó jobbágyokat felszabadította a földesúri függés alól. Ezek a lépések azonban már elkéstek, s nem tudták megakadályozni, hogy a kedvüket vesztett parasztok a harctól visszahúzódjanak.
Rákóczit politikai látóköre és műveltsége magasan kora főurai fölé emelte. A bécsi udvar többször is megpróbálta eltántorítani a szabadságharc ügyétől, ezek a kísérletek azonban éppen úgy megtörtek önzetlenségén és hazaszeretetén, ahogy a családja helyzetével történt visszaélések sem tudták eltántorítani. (Feleségét egy időre internálták, két fiát Bécsben ellene nevelték.)
Egyénisége nagy hatással volt környezetére és a kortársakra általában. A szabadságharc kiterjedt diplomáciáját maga irányította. Gondoskodott arról, hogy a harc indokait és eseményeit a külföld megismerje (Recrudescunt... 1704; Explosio... 1706; Mercurius Vetidicus címmel bizonytalan időközökben megjelenő hírlapot is kiadott). XIV. Lajos rendszeres évi pénztámogatásban részesítette, de szövetséget nem kötött vele, ahogy a svéd és a porosz udvarral és a Portával való tárgyalásai sem vezettek eredményre. Egyedül I. Péter cár kötött titkos szövetséget vele (1707, varsói szerződés), a svéd-orosz háború miatt azonban tényleges katonai támogatást tőle sem kaphatott. A cár a lengyel trónt is felajánlotta neki, ennek realizálására azonban - részben Rákóczi húzódozása miatt - nem került sor.
A szabadságharc külpolitikai elszigeteltségét így nem tudta áttörni, ezért 1704-ben és 1706-ban béketárgyalásokat kezdett a bécsi udvarral, ezek azonban nem vezettek eredményre. 1707-ben az ónodi országgyűlés a békepárttal szemben detronizálta a Habsburg-házat és a szabadságharc folytatása mellett döntött. A vesztett trencséni csata (1708. augusztus) után azonban a szabadságharc egyre nehezebb helyzetbe került, s a túlerőben levő császári sereg elől a pestistől is tizedelt, megfáradt kuruc csapatok lépésről lépésre visszaszorultak.
1711. február 22-én Rákóczi az orosz segítség megnyerése céljából elhagyta az országot. A távollétében és hozzájárulása nélkül Károlyi Sándor által megkötött szatmári békét nem fogadta el. Egy ideig Lengyelországban, majd 1713-tól XIV. Lajos udvarában, Franciaországban élt. 1715 nyarán visszavonult a kamalduli szerzetesek grosbois-i kolostorába. 1717-ben a Porta meghívására Törökországba ment azt remélve, hogy a török-osztrák háború lehetőséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. A pozsareváci béke (1718) után a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Itt élt haláláig, bujdosókból alakult kicsiny kíséretével. Bujdosását diplomáciai tervezés, az emigránsok szervezése és írói tevékenység töltötte ki, szívesen dolgozott asztalosműhelyében is.
Művei:
Mémoires... sur la guerre de Hongrie (Hága, 1739: Magyar fordítása legutóbb Vas István, Budapest, 1951, 1978); Vallomások - Emlékiratok, fordította Szepes Erika és Vas István (1979); Önéletrajza (Confessio, Budapest, 1876; magyar fordítása Domján Elek, Miskolc, 1903); Politikai levelezése (Archivum Rákócziánum I - XII., Kiadta: I - X., Thaly Kálmán Budapest, 1873 - 1889; XI - XII., Lukinich Imre Budapest, 1935; I - III., kiadta Simonyi Ernő Budapest, 1871 – 1977).

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
A cikkhez kapcsolódó termékek
II. Rákóczi Ferenc újratemetése patrióta érem pár /1906/


Shopping Cart more
0 items
Questions?
email:numizmatika@gyujtokboltja.hu
Bestsellers
01.Fonciére Általános Biztosító részvény 5x50 pengő 1926
02.Magyar Általános Bank részvény 10 pengő 1926
03.Első Magyar Üveggyár részvény 400 korona 1894
04.Otthon Ingatlan és Építő részvény 1000 korona 1917 - Bánki Donát
05.Athenaeum Irodalmi és Nyomdai részvény 100 pengő 1943
06.Államadóssági kötvény Erdélyi Nyereménykölcsön 100 pengő 1941
07.Belgium kötvény 1000 frank 1935 - Antwerpen
08.Esztergomi Takarékpénztár részvény 100 forint 1875
09.Hazai Bank Rt. részvény 5x40 pengő 1926
10.I. Ferdinánd denár 1535 K-B
Languages
Magyar English

Currencies
Newsletter
 
Subscribe to our newsletter!
Attention!

The presented items with totalitarian symbols are in the numismatic webshop solely for collection! The owner of the numismatics webshop distances himself from any kind of extremist views, which are connected with these symbols!

The coin shop continuously buys antiquities, which are covered by a total of numismatics:
hungarian and foreign coins (circulated coins, paper money, commemorative coins, specimen banknotes too), share certificates, bonds, debentures, lottery tickets, all kind of civil and military badges and awards, antique papers, appointment and donation documents, small miltary equipments, classic, modern and contemporary art medals, plaques, prize medals, statuettes, related literature, catalosg and historical books or additional coin collecting supplies related to the collection.

Complete collections, bequests survey, acquisition in the numismatics shop for cash!
Gyűjtőkboltja.hu numismatics webshop and coinshop: old coin - medals of the Hungarian Numismatic Collectors Society - paper money - banknote - commemorative medallion - historical securities - share - bond - debenture - lottery ticket - badge - award - medalist - plaque - award medal - statuette - vocational book - cataloge - Leuchtturm coin holders - album - gulden - cronen - pengő - forint - fillér - buying and selling - swap - barter


©2004 Powered by: Deninet Ltd., 1188 Budapest, Bercsényi u. 79/b.
Operator: Gyűjtőkboltja.hu - Numismatics and medal art - our Partner: Pannonia Terra Numizmatika - Coin and Medal Shop - numismatics collectors and hungarian numismatics specialist shop in Budapest