osCommerce Személyes beállítások  Kosár tartalma  Pénztár  
  Főoldal » Katalógus Személyes beállítások  |  Kosár tartalma  |  Pénztár   
Kategóriák
Információk
Szállítás és garancia
Az adatkezelésről
Külföldi vásárlóink figyelmébe
Tudnivalók
Tartásfokok és rövidítések
Partnereink
Elérhetőségeink
Gyorskeresés
 
Ide kell beírni a keresett cikk nevét.
Összetett keresés
Újdonságok tovább
Heinrich Kautsch: Habsburg Ottó 1917
Heinrich Kautsch: Habsburg Ottó 1917
18500Ft
II. Rákóczi Ferenc életútja

Borsi, 1676. március 27. - Rodostó, 1735. április 8.
Erdélyi fejedelem (1704 - 1711), a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1705 - 1711), a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia.
1685 - 1688 között Munkács ostromát a várban, anyja oldalán élte át, 12 éves korában a bécsi udvar elszakította családjától és Csehországban, a neuhausi jezsuitáknál neveltette, hogy nemzetétől elidegenítse. Gyámja, Kollonich Lipót érsek szerette volna, ha a fiatal herceg - 1 900 000 kataszter hold várományosa - maga is szerzetessé lesz, Rákóczi azonban elérve a nagykorúságot, 1692-ben kivonta magát gyámkodása alól, Bécsben élt, majd 1693-ban egyéves itáliai útra indult.
1694-ben feleségül vette Sarolta Amáliát, a hessen-rheinfelsi uralkodó leányát. A fiatal pár Magyarországon telepedett le, ahol Rákóczit már 1694. május 25-én beiktatták Sáros vármegye örökös főispánságába.
Itthon megdöbbenve tapasztalta a lakosság egészére nehezedő elnyomást, különösen a jobbágyok nyomorát. Családja hagyományai, a személyéhez fűzött országos várakozás azonban ekkor még nem tudták áttörni neveltetése korlátait, s amikor 1697-ben a hegyaljai felkelés parasztvezetői felkérték a vezérség elvállalására, ez elől kitért és Bécsbe ment.
A felkelés leverését követő véres megtorlások is hozzájárultak ahhoz, hogy főleg Bercsényi Miklós rábeszélésére cselekvésre szánta el magát. A keleti megyék nemesei körében szervezkedni kezdett, s 1700-ban XIV. Lajos francia királyhoz fordult segítségért. A francia megbízott, Longueval árulása 1701. áprilisában a bécsújhelyi börtönbe juttatta, ahonnan felesége és az őrzésével megbízott Lehmann Gottfried kapitány segítségével 1701. november 7-én megszökött és Lengyelországba menekült. A magyar határhoz közeli Brezan várában, Sieniawski belzi palatinus birtokán talált menedéket. Elképzelése az volt, hogy lengyel zsoldoshadakkal indítja meg a magyarországi felkelést, a francia és svéd támogatás megszerzésén munkálkodott, de eredmény nélkül.
Brezan várában találtak rá 1703 elején a tiszaháti felkelők követei, akik megkérték: álljon az elkeseredett parasztság élére. Rákóczi mindazoknak a jobbágyoknak, akik mellette fegyvert fognak, szabadságot ígért, s kiáltványban harcba hívta az egész országot az idegen elnyomás ellen.
1703. június 16-án maga is bejött az országba. Esze Tamás fogadta, pár száz főnyi rosszul felfegyverzett jobbágy élén. Az áradásszerűen növekvő jobbágyhadak néhány hét alatt elfoglalták a Tiszántúlt, s őszre megindult a köznemesség tömeges csatlakozása is. 1704-re szinte az egész ország a kurucok birtokába került. Rákóczi maga vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, Tokaj, Szatmár, Szeged, Esztergom várának ostromát, a nagyszombati, a pudmerici, a zsibói, a trencséni és a romhányi csatákat.
1704. július 8-án a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta, a beiktatásra azonban csak 1707. április 5-én kerülhetett sor a marosvásárhelyi országgyűlésen.
1705. szeptemberében a szécsényi országgyűlés a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta. Fölmerült királlyá választásának terve is, ezt azonban a szabadságharc táborán belül megerősödött főnemesség nem pártolta, s maga a fejedelem is elhárította. Rákóczi erélyesen törekedett a nemzeti állam, a központosított kormányzat, a reguláris hadsereg és a merkantilista kereskedelem megteremtésére. Fejedelmi hatalmát azonban a kiváltságaira féltékeny nemesség Magyarországon és Erdélyben is erősen korlátozta.
A földesúri önkénnyel szemben a jobbágyságot sem tudta megvédeni. Több jobbágyfalunak ugyan hajdúvárosi kiváltságot adott, a sárospataki országgyűlés törvénye (1708) pedig a katonáskodó jobbágyokat felszabadította a földesúri függés alól. Ezek a lépések azonban már elkéstek, s nem tudták megakadályozni, hogy a kedvüket vesztett parasztok a harctól visszahúzódjanak.
Rákóczit politikai látóköre és műveltsége magasan kora főurai fölé emelte. A bécsi udvar többször is megpróbálta eltántorítani a szabadságharc ügyétől, ezek a kísérletek azonban éppen úgy megtörtek önzetlenségén és hazaszeretetén, ahogy a családja helyzetével történt visszaélések sem tudták eltántorítani. (Feleségét egy időre internálták, két fiát Bécsben ellene nevelték.)
Egyénisége nagy hatással volt környezetére és a kortársakra általában. A szabadságharc kiterjedt diplomáciáját maga irányította. Gondoskodott arról, hogy a harc indokait és eseményeit a külföld megismerje (Recrudescunt... 1704; Explosio... 1706; Mercurius Vetidicus címmel bizonytalan időközökben megjelenő hírlapot is kiadott). XIV. Lajos rendszeres évi pénztámogatásban részesítette, de szövetséget nem kötött vele, ahogy a svéd és a porosz udvarral és a Portával való tárgyalásai sem vezettek eredményre. Egyedül I. Péter cár kötött titkos szövetséget vele (1707, varsói szerződés), a svéd-orosz háború miatt azonban tényleges katonai támogatást tőle sem kaphatott. A cár a lengyel trónt is felajánlotta neki, ennek realizálására azonban - részben Rákóczi húzódozása miatt - nem került sor.
A szabadságharc külpolitikai elszigeteltségét így nem tudta áttörni, ezért 1704-ben és 1706-ban béketárgyalásokat kezdett a bécsi udvarral, ezek azonban nem vezettek eredményre. 1707-ben az ónodi országgyűlés a békepárttal szemben detronizálta a Habsburg-házat és a szabadságharc folytatása mellett döntött. A vesztett trencséni csata (1708. augusztus) után azonban a szabadságharc egyre nehezebb helyzetbe került, s a túlerőben levő császári sereg elől a pestistől is tizedelt, megfáradt kuruc csapatok lépésről lépésre visszaszorultak.
1711. február 22-én Rákóczi az orosz segítség megnyerése céljából elhagyta az országot. A távollétében és hozzájárulása nélkül Károlyi Sándor által megkötött szatmári békét nem fogadta el. Egy ideig Lengyelországban, majd 1713-tól XIV. Lajos udvarában, Franciaországban élt. 1715 nyarán visszavonult a kamalduli szerzetesek grosbois-i kolostorába. 1717-ben a Porta meghívására Törökországba ment azt remélve, hogy a török-osztrák háború lehetőséget ad a szabadságharc újbóli megindítására. A pozsareváci béke (1718) után a török kormány Rodostót jelölte ki tartózkodási helyéül. Itt élt haláláig, bujdosókból alakult kicsiny kíséretével. Bujdosását diplomáciai tervezés, az emigránsok szervezése és írói tevékenység töltötte ki, szívesen dolgozott asztalosműhelyében is.
Művei:
Mémoires... sur la guerre de Hongrie (Hága, 1739: Magyar fordítása legutóbb Vas István, Budapest, 1951, 1978); Vallomások - Emlékiratok, fordította Szepes Erika és Vas István (1979); Önéletrajza (Confessio, Budapest, 1876; magyar fordítása Domján Elek, Miskolc, 1903); Politikai levelezése (Archivum Rákócziánum I - XII., Kiadta: I - X., Thaly Kálmán Budapest, 1873 - 1889; XI - XII., Lukinich Imre Budapest, 1935; I - III., kiadta Simonyi Ernő Budapest, 1871 – 1977).

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
A cikkhez kapcsolódó termékek
Madarassy Walter: II. Rákóczi Ferenc - Pro Libertate! /1934/
II. Rákóczi Ferenc Emlékére Rodostó 1735 / 1985 Szécsény
Borsos Miklós: II. Rákóczi Ferenc / Sárospatak


Bevásárlókosár tovább
0 cikk
Kérdése vagy ajánlata van?
06-30-293-0517
Hívható H-P: 10.00-18.00 óra között


email:numizmatika@gyujtokboltja.hu

Legkedveltebb termékek
01.Veress D. Csaba: A balatoni csata - 1944-1945
02.Militaria - Történelmi ismertterjesztő kiadvány
03.Magyar Futár - válogatott cikkek 1941-1944
04.Seres Tóth Dezső: Rádiós voltam a Donnál
05.Józsa Béla: Egyetemisták az ostromgyűrűben
06.Török Benjámin: Háborús emlékek - Bombázók, csatarepülők 1940-45
07.Józsa Béla: Tigrisek az Ardennekben - 1944. december
08.Kadosa Árpád: Viszontlátásra, hadnagy úr!
09.Veress D. Csaba: Magyarország hadikrónikája 1944-1945 - 2 kötet!
10.Magyar Általános Bank részvény 10 pengő 1926
Nyelvek
Magyar English

Pénznemek
Hírlevél
 
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
FIGYELEM!

A numizmatikai webáruházban található, önkényuralmi jelképeket ábrázoló darabok kizárólag gyűjteményi célból vannak fent!
Az numizmatikai webáruház üzemeltetője elhatárolódik minden fajta szélsőséges eszmétől, amelyek ezen történelmi jelképekhez kapcsolódnak!

Az érmebolt folyamatosan vásárol a numizmatika teljes tárgykörébe tartozó régiségeket:
arany és ezüst magyar és külföldi régi pénzeket (forgalmi fémpénzeket, papírpénzeket, emlékpénzeket, minta bankjegyeket is), részvényeket, kötvényeket, zálogleveleket, sorsjegyeket, mindenféle polgári és katonai jelvényeket és kitüntetéseket, papírrégiségeket, kinevezési és adományozási okiratokat, kisebb militaria felszerelési tárgyakat, a klasszikus és modern éremművészet alkotásait, érmeket, plaketteket, díjérmeket, kisplasztikákat, szobrokat, kapcsolódó szakirodalmat, katalógusokat és történelmi könyveket, illetve a gyűjteményekhez kapcsolódó kiegészítő éremgyűjtő kellékeket.

Teljes gyűjtemények, hagyatékok felmérése, arany és ezüst pénz, érmék felvásárlása az érmeboltban készpénzért!
Gyűjtőkboltja.hu numizmatikai webáruház és üzlet: régipénz - érme - MÉE - Magyar Éremgyűjtők és Érmegyűjtők Egyesülete emlékérmek - fémpénz - papírpénz - bankjegy - emlékpénz - emlékérem - történelmi értékpapír - részvény - kötvény - záloglevél - sorsjegy - jelvény - kitüntetés - éremművész - plakett - díjérem - kisplasztika - szakkönyv - katalógus - könyv - Leuchtturm érmetároló - album - gulden - korona - pengő - forint - fillér - érem bolt - érembolt - régiség - adás - vétel - csere - 200 forint - Kossuth 5 forint
Éremkedvelők Egyesülete ÉKE éremművészet és plakettművészet


©2004 Powered by KuponNet.hu
Üzemeltető:
Gyűjtőkboltja.hu - Numizmatika és éremművészet felsőfokon - partnerünk a Nudelman Numizmatika Kft., budapesti érmebolt - érembolt és numizmatikus szaküzlet Budapesten