osCommerce My Account  Cart Contents  Checkout  
  Top » Catalog My Account  |  Cart Contents  |  Checkout   
Categories
Information
Shipping & Returns
Privacy Notice
For our foreign customers
Conditions of Use
Gradings and abbreviations
Partners
Contact Us
Quick Find
 
Use keywords to find the product you are looking for.
Advanced Search
What's New? more
I. Ferdinánd denár 1550 K-B ÉH745/a H935
I. Ferdinánd denár 1550 K-B ÉH745/a H935
4600Ft
Széchenyi István gróf életútja

Bécs, 1791. szeptember 21. - Döbling, 1860. április 8.
a XIX. sz. első felében megindult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és tagja (igazgatója 1830, tagja 1837, másodelnöke 1830-1850). Apja Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja a Georgikont alapító Festetics György gróf testvére, Julianna volt, felesége Seilern Crestentia grófnő, gyermekei Széchenyi Béla és Széchenyi Ödön.
Hamar felébredt érdeklődése Magyarország gazdasági és kulturális élete iránt. 1815-1825 között többször bejárta Nyugat-Európát. A fejlett polgári államokban látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson s erre megnyerje elsősorban a nagybirtokos osztály tagjait.
1822-ben angliai mintára meghonosította Pesten a lóversenyeket és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Az 1825-ben megnyílt országgyűlés alsó táblájának ülésén jövedelme kamatának felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait.
1827-ben Pesten megalapította a Nemzeti Kaszinót. 1828-ban jelent meg első könyve (Lovakrul), 1830 elején jelent meg Hitel című munkája. A benne vázolt program a magyarországi feudalizmus gazdasági-társadalmi válságából nőtt ki, az árutermelés növelésében érdekelt birtokos rétegek korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát, ill. ennek okait tárta fel és a magyarországi hitelviszonyok megjavítását követelte. A polgári átalakulás vezető erejét elsősorban a főnemességben látta, tőlük várta a jobbágyok felszabadítását is. A Hitel az 1830-as években kibontakozó reformmozgalom programjává vált. Az arisztokraták nagy része Széchenyi ellen lépett fel, állásfoglalásukat Dessewffy József gróf foglalta össze A \"hitel\" czimü munka taglalatja címmel (Kassa, 1831), ez a Világ című válasziratának közzétételére (1831) serkentette.
Ebben - bár kevésbé zártlogikai összefüggésben - világosabban kifejtette a nemzeti átalakulás útját és teendőit, a célhoz vezető út a vagyonosodás és a szellemi előrehaladás, mindennek előfeltétele a polgári szabadság, akadályai pedig a nemesi előjogok és a jobbágyrendszer.
Az 1831-i nagy parasztmozgalom, a kolerafelkelés után Stádium című művében tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. A Stádium kinyomtatását a cenzúra megtiltotta. Külföldön adta ki, 1833 őszén jutottak Magyarországra becsempészett példányok.
Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában (1831), a pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta Pest egyik első nagyipari üzemét, az óbudai hajógyárat és a téli kikötőt (1836), szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna építéséről szóló törvény jóváhagyását, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel, példájával és ösztönzésével elősegítette a bortermelés és selyemhernyótenyésztés fejlesztését, színvonalát, királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a később róla elnevezett al-dunai út építését (1835-1837); nevéhez fűződik a Lánchíd létrehozása, amelyen először kötelezték a nemeseket hídpénz fizetésére. Az állandó híddal Széchenyi dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország fővárosává emelni Pest-Budát; ezt a Szépészeti Bizottmányban kifejtett működésével maga is segítette.
Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és ármentesítési munkák megindítása (1845-1846), a balatoni gőzhajózás életre hívása (1846) emelkedik ki gyakorlati tevékenységéből. Politikai programjában egyre inkább megtorpant, szembefordult a köznemesi reformellenzék soraiban mutatkozó, mind határozottabb tendenciákkal. Először barátjával: Wesselényivel hasonlott meg, már az 1830-as évek elején. Az első reformországgyűlés (1832-1836) harcaitól távol tartotta magát, de Kossuth Lajos 1841. január 2-án megindított Pesti Hírlapja már nyílt fellépésre késztette Széchenyit Kossuth ellen, Kelet népe (1841) című művében azzal vádolta Kossuthot, hogy \"izgatásával\" veszélyezteti a békés reformtörekvéseket. Kossuth válaszában visszautasította Széchenyi vádjait, ugyanakkor az 1830-as évek Széchenyijéről megállapítja, hogy \"Ujjait a kor ütőerére tevé és megértette lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak\".
Az MTA 1842-i nagygyűlésén tartott nagy feltűnést keltő ünnepi beszédében elítélte az erőszakos magyarosítást, e téren a nacionalista köznemességnél haladóbb álláspontot képviselve. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit: a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Társaság alapításait is azért támadta, mert attól tartott, hogy ezek a Béccsel való összeütközés és a forradalom felé viszik az országot. Amikor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az 1846-i galíciai parasztfelkelés tanulságait s a jobbágyfelszabadítás és a közös teherviselés egyszerre történő, azonnali megoldását történeti kényszernek nevezte, Széchenyi ezt ugyancsak forradalmi izgatásnak látta és a Politikai programtöredékek című röpiratában lázítással vádolta meg ellenfelét.
1847 őszén pedig, amikor Kossuth Pest vármegye követe lett, Széchenyi Moson vármegyében követté választatta magát, hogy az alsó táblán ellensúlyozza Kossuth irányító szerepét.
Örömmel fogadta az 1848. február-márciusi vértelen forradalom győzelmét, az uralkodó által szentesített polgári átalakulást, a Batthyány-kormányban 1848. április 7-től szeptember 11-ig a közlekedés és a közmunkák minisztere volt.
Bécs és a független Magyarország közötti ellentétek fokozódó kiélesedését felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni. 1848. szeptember 5-én háziorvosa kíséretében elindult Döblingbe, ahol hosszú éveket töltött elborult elmével az ideggyógyintézetben. 1857-ben gúnyos vitairatban leplezte le a magyarországi abszolutizmus kegyetlen és ostoba rendszerét. Ezen ún. Nagy Magyar Szatíra gondolatait felhasználta egy a Bach-rendszer eredményeivel dicsekvő röpiratra (Rückblick) írt válaszában. A Blick auf den anonymen Rückblick (Pillantás a névtelen visszapillantásra) név nélkül Londonban jelent meg 1859-ben. A röpirat miatt rendőri zaklatások indultak ellene, mire Széchenyi 1860 április 7-ről 8-ra virradó éjjel véget vetett életének.
A hagyatékában fennmaradt Disharmonie und Blindheit (Egyenetlenség és vakság) című befejezetlen munkája tanúsága szerint Széchenyi eljutott oda, hogy az 1848-49-es magyar tragédiáért elsősorban Bécset tegye felelőssé.
A polgári reformok bátor kezdeményezőjét tiszteljük benne. Hazaszeretete, az emberi haladásba vetett hite, harca a haladó reformokért, áldozatkészsége, akaratereje, alkotó szenvedélye, szívós gyakorlati munkássága a magyar történelem egyik nagy személyiségévé avatta.

Művei: Széchenyi István gróf munkái (I-IX., Budapest, 1884-1896); Összes munkái (Budapest, 1921-1929); Széchenyi István gróf naplói (Szerkesztette és bevezette Viszota Gyula I-VI., Budapest, 1925-1939); Széchenyi gróf írói és hírlapírói vitája Kossuth Lajossal (Szerkesztette és bevezette Viszota Gyula I-II., Budapest, 1927-1930); Széchenyi István Hitel (Szerkesztette és bevezette ifj. Iványi-Grünwald Béla, Budapest, 1930); Széchenyi István gróf döblingi irodalmi hagyatéka (Szerkesztette és bevezette Károlyi Árpád, ill. Tolnai Vilmos I-III., Budapest, 1921-1925); Széchenyi István Válogatott írásai (Budapest, 1959)

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon


Shopping Cart more
0 items
Questions?
email:numizmatika@gyujtokboltja.hu
Bestsellers
01.Magyar Nemzeti Bank részvény 100 aranykorona 1924
02.Dunántúli HÉV törzsrészvény 100 forint 1891 (SVK-CRO)
03.Államadóssági kötvény Erdélyi Nyereménykölcsön 100 pengő 1941
04.Államadóssági kötvény Erdélyi Nyereménykölcsön 200 pengő 1941
05.Budapest-Tiszai Vasút elsőbbségi részvény 200 korona 1908
06.Erzsébet királyné Sanatorium Sorsjegykölcsön 5 korona 1904
07.Államadóssági kötvény Erdélyi Nyereménykölcsön 50 pengő 1941
08.Belgium kötvény 1000 frank 1935 - Antwerpen
09.Élet Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság 200 korona 1911
10.Első Dunavidéki Takarékpénztár 50 pengő 1930 Kiskőrös
Languages
Magyar English

Currencies
Newsletter
 
Subscribe to our newsletter!
Attention!

The presented items with totalitarian symbols are in the numismatic webshop solely for collection! The owner of the numismatics webshop distances himself from any kind of extremist views, which are connected with these symbols!

The coin shop continuously buys antiquities, which are covered by a total of numismatics:
hungarian and foreign coins (circulated coins, paper money, commemorative coins, specimen banknotes too), share certificates, bonds, debentures, lottery tickets, all kind of civil and military badges and awards, antique papers, appointment and donation documents, small miltary equipments, classic, modern and contemporary art medals, plaques, prize medals, statuettes, related literature, catalosg and historical books or additional coin collecting supplies related to the collection.

Complete collections, bequests survey, acquisition in the numismatics shop for cash!
Gyűjtőkboltja.hu numismatics webshop and coinshop: old coin - medals of the Hungarian Numismatic Collectors Society - paper money - banknote - commemorative medallion - historical securities - share - bond - debenture - lottery ticket - badge - award - medalist - plaque - award medal - statuette - vocational book - cataloge - Leuchtturm coin holders - album - gulden - cronen - pengő - forint - fillér - buying and selling - swap - barter


©2004 Powered by: Rackhost Ltd., 6722 Szeged, Tisza Lajos körút 41.
Operator: Gyűjtőkboltja.hu - Numismatics and medal art - our Partner: Pannonia Terra Numizmatika - Coin and Medal Shop - numismatics collectors and hungarian numismatics specialist shop in Budapest