Olcsai-Kiss Zoltán életútja

Szalafõ, 1895. november 4. - Budapest, 1981. január 3.
szobrász, éremmûvész
1914-tõl a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola festõ szakán, Várday Szilárd osztályában tanult egy évig.
1953: Munkácsy-díj;
1959: Kossuth-díj; Szovjet honvédõ háború emlékérme;
1965: Munka Érdemrend arany fokozata;
1969: érdemes mûvész;
1970: Emlékérem Budapest felszabadulásának 25. évfordulójára;
1978: Munka Vörös Zászló Érdemrend;
1980: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj.

Az I. világháborúban az orosz frontra került, itt hadifogságba esett (1915, Szibéria). Ezekben az években színházat szervezett, amelynek díszleteit maga tervezte, festette. 1919-ben a Vörös Hadsereg magyar alakulatának katonája, majd politikai tisztje volt.
1921-1923 között Bécsben, Prágában élt, és több magyar emigránssal (így Bernáth Auréllal) együtt elefáncsont kisplasztikák faragásával foglalkozott. E kisplasztikai mûfajt tovább mûvelte Párizsban, ahová 1923-ban emigrált. Egy 1928-as párizsi kiállítását követõen megbízást kapott a Sèvres-i Porcelángyártól, hogy porcelán és biscuit dísztárgyakat tervezzen. Párizsban folytatta kényszerûen abbamaradt képzõmûvészeti tanulmányait, és csatlakozott a progresszív mûvészeti mozgalmakhoz. Tagja volt a Forradalmi Írók és Mûvészek Szövetségének (Association des Écrivains et des Artistes Revolutionaires) - a szervezet bábjátékcsoportjában dolgozott.
1945-ben visszatért Budapestre. 1946-ban munkások számára képzõmûvészeti szabadiskolát (XII. kerület, budai szabadiskola) szervezett, s eközben elsõ köztéri megbízásként Ságvári-dombormûvet tervezett. 1947-1949 között bábfilmek készítésével, rendezésével foglalkozott. 1949-1951 között a csepeli szabadiskolában tanított, majd a Magyar Iparmûvészeti Fõiskola professzora volt. Az 1950-es évek elejétõl szobrászként mûködött, folyamatos állami megbízásokat vállalt. Így készültek el többek között a Népstadion melletti sportoló szobrok, a Kerepesi temetõ munkásmozgalmi parcellájának Mártír-emlékmûve [Körner Józseffel, László Péterrel] (1958-1959), amely egy három alakból álló allegorikus szoborcsoport, vagy a Ludovika téri Tanácsköztársaság-emlékmûvön Kun Béla dombormûves alakja (1966). E megbízások mellett nagy számban készülõ kisplasztikái közül a Don Quijotét (1970), a Hortobágyi emléket (1976) és a Bugyonnijt (1977), plakettjei közül a Híd címû sorozatot említjük.
Munkáin tanárainak és szellemi mestereinek (Maillol, Uitz Béla) hatása érezhetõ. Mûveire egyfajta zártság, összefogottság, letisztultság jellemzõ. Munkáit eszmei igényesség, formai sematizálás, a mintázás expresszív módszere jellemzi, amely révén elsõsorban köztéri alkotásaiból szuggesztív erõ árad (jellemzõ példája ennek a Kerepesi temetõbeli Mártíremlékmû).


Egyéni kiállítások
1928: Galerie Zak, Párizs
1973: Nagymaros
1975: Csók Galéria, Budapest • Szentes
1976: Nagytétény; Városi Múzeum, Nyírbátor
1977: Berzsenyi Könyvtár, Szombathely (kat.)
1978: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, a Mûhely címû sorozatban; Gimnázium, Pilisvörösvár
1979: Csepel Galéria, Budapest
1980: Városi Múzeum, Körmend (állandó kiállítás 1990-ig)
1981: Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest (emlékkiállítás)
1985: Dürer Terem, Budapest (emlékkiállítás)

Válogatott csoportos kiállítások
1951: 2. Magyar Képzõmûvészeti kiállítás, Mûcsarnok, Budapest; Nemzeti Múzeum, Varsó
1952: Tavaszi Tárlat a Mûcsarnokban, Mûcsarnok, Budapest; Magyar képzõmûvészeti kiállítás, Bukarest; 3. Magyar Képzõmûvészeti kiállítás, Mûcsarnok, Budapest
1953, 1959, 1962: 4., 7., 9. Magyar Képzõmûvészeti kiállítás, Mûcsarnok, Budapest
1955: Képzõmûvészetünk tíz éve, Mûcsarnok, Budapest
1957: Magyar forradalmi mûvészet, Mûcsarnok, Budapest
1958: Exposition de Peinture, Sculpture et Arts Graphiques hongrois D\\\'ajourd\\\'hui, Antwerpen
1960: Képzõmûvészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest: A felszabadult Budapest mûvészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1965: II. kerületi képzõmûvészek kiállítása, Radnóti Klub, Budapest
1967: I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1969: II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1970: II. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen
1971: Vadászati Világkiállítás, Mûcsarnok, Budapest
1973: Collegium Hungaricum, Bécs
1974: Magyar éremmûvészeti kiállítás, Magyar Kultúra Háza, Berlin
1985: Mûvészetek Háza, Szekszárd

Köztéri mûvei
Szerelõbrigád (alumínium, 1957, Budapest, Népstadion-szoborgaléria)
Táncospár (bronz, 1957, Kazincbarcika, Egressy Béni tér)
Figurális díszkút (1962, Ózd, Kohászati Mûvek)
Álló munkás (bronz, 1966, Gyõr)
Kun Béla, Landler Jenõ, Szamuely Tibor-emlékmû [Herczeg Klárával, Farkas Aladárral] (mészkõ, bronz, 1967, Budapest, VIII. ker., Kun Béla tér
1993 óta a Budatétényi Szoborparkban)
Lányka (mészkõ, 1968, Kéthely, Általános Iskola)
Ligeti Károly (márvány portrédombormûves emléktábla, 1968, Budapest, XXI. ker., Ligeti Károly u.)
Szamuely Tibor (mészkõ portré, 1969, Nyíregyháza, Szamuely lakótelep, ?)
Don Quijote és Sancho Panza (pirogránit, 1970, Budapest, X. ker., Rottenbiller park)
Felszabadulási emlékmû (kõ, 1971, Marcali)
Lenin (bronz portré, 1971, Tapolca, Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottság)
Gereblyés László (bronz portrédombormû, 1974, Csákberény, Mûvelõdési Ház)
két dombormû (bronz, 1974, Budapest, Kerepesi úti temetõ, Munkásmozgalmi Pantheon)
Don Quijote (pirogránit, 1978, Budapest, Budapesti Nemzetközi Vásár)
Lenin (bronz, 1980, Nyíregyháza)

Mûvek közgyûjteményekben
Hadtörténeti Múzeum, Budapest
Katona József Múzeum, Kecskemét
Kortárs Mûvészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Magyar Képtár, Pécs

forrás: artportal