Richard Wagner életútja

Wilhelm Richard Wagner
Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.
német zeneszerzõ, karmester, esztéta, aki fõként operáiról ismert. Más német zeneszerzõkkel ellentétben Wagner szövegkönyveket és librettókat is írt.

Elsõsorban operáival – vagy ahogy õ nevezte õket – „zenedrámáival” vált ismertté. Zenemûveire jellemzõ (fõleg késõbbi korszakából); az ellenpontozásos szerkesztés, gazdag kromatika és harmóniavilág, valamint a dús hangszerelés. Zenedrámáiban a germán mondavilág elevenedik meg, különleges karakterek és helyszínek, izgalmas történelmi elemek találhatók bennük. Wagner zenei nyelvezete megelõlegezte a késõbbi európai zenét. A zenei gondolkodásmódot a Gesamtkunstwerk (összmûvészet) gondolatával alakította át, e gondolat csúcspontja a Der Ring des Nibelungen (A nibelung gyûrûje) címû nagyhatású, négy zenedrámából álló ciklusa, melynek teljes õsbemutatója 1876-ban volt Bayreuth-ban.

Wagner megítélése a mai napig ellentmondásos; mind zenei-, drámai újításai, mind antiszemita nézetei miatt.

Apja Carl Freidrich Wilhelm Wagner, rendõrségi hivatalnok, anyja Johanna Rosine Pätz volt. Richárd Lipcsében született. Kilencedik gyermeke volt a családnak, és alig volt fél éves, amikor elvesztette édesapját. Anyja másodszor Ludwig Geyerhez ment férjhez, aki Drezdában volt költõ és színész, ezért a család Drezdába költözött. Mostohaapja adoptálta Richárdot, aki a híres drezdai Kreuzschuléba, mint Richárd Geyer iratkozott be. Szülei mindent megengedtek neki, elkényeztették. Mindenbe belefoghatott, tanult: hegedült, zongorázott, festett, verseket írt, de egyikben sem vitte sokra, nem volt elég fegyelmezett és kitartó. Nem szerette a zongoraskálázást, inkább hallás után színházi nyitányokat szeretett volna tanulni. Sokat tanult nõvéreitõl, akik a drezdai színházban dolgoztak. A Geyer-ház mindig tele volt a bohém színészvilág kellékeivel és különleges figuráival. A fiatal Wagner drámaíró szeretett volna lenni. A zenére is elsõsorban úgy tekintett, mint olyan eszközre, amellyel az általa írt, és rendezett színdarabok hatását tudja fokozni.
Nevelõ apja halála után, egy ideig Eislebenben élt, ahol aranymûves; Geyer nagybátyja támogatta. Majd újra Drezdában élt, a család 1826-ban Prágába költözött. Richard nem ment velük, hanem maradt Drezdában, de többször is meglátogatta õket. 1827 karácsonya már Lipcsében találta a családot. 1828 és 1830 között, már Wagner néven járt a Nikolaischuléba és Thomasschuléba. Nagyon komolyan fogalakozott a görög-latin tanulmányival, emiatt minden egyebet elhanyagolt, sõt hónapokig nem is járt iskolába. Ekkor irta meg Leubald és Adelaide címû rémdrámáját, amelyben negyven halott volt és a finálét csak úgy tudta befejezni, hogy a halottak, mint szellemek visszajöttek a színpadra. Drámát írt mindenféle elõképzettség nélkül, mint ahogy komponálni kezdett zeneelméleti ismeretek hiányában. Erre az idõszakra estek meghatározó élményei: megismerte Beethoven Egmont-nyitányát, VII. szimfóniáját. Családi otthonában ismerkedett meg Carl Maria von Weberrel. Ezt követték a Fidelio, a Bûvös vadász a szerzõ vezényletével, az V. IX. szimfónia.

1831-ben beiratkozott a lipcsei egyetem zenei fakultására. Egy mûvét be is mutatták, de csúfosan megbukott, ugyan nem fütyülték ki, de kinevették. 1831 februárjától a híres Tamás-templom kántorától tanult. Fél év alatt bepótolta zenei hiányosságait. Újabb zenemûveket írt; zongoraszonátákat, polonézeket, nyitányt az Enzio király címû drámához.
Húszévesen, 1833-ban írta elsõ operáját Die Feen (A tündérek) címmel: ez német romantikus opera. Das Liebesverbot (Szerelmi tilalom, 1836) Il matrimonio segreto (Cimarosa-opera) típusú örökség. A mûvet csak ötven évvel késõbb mutatták be.

1833-1834-ben pénzkeresési lehetõség után nézett. Würzburgban, majd Magdeburgban korrepetítor, illetve karmester. A színházak és társulatok, amelyekben dolgozott, sorra csõdbe mentek.
Következõ darabja, a Rienzi (1838) nagy francia opera külsõségeit (balettbetét, fel és le vonuló hadseregek stb.) másolta. 1841-ben írta A bolygó hollandit (Der fliegende Holländer). A mû õsbemutatója Drezdában volt 1843-ban. Szász királyi karmesternek nevezték ki. Ezután a germán mitológiával kezdett foglalkozni: ekkor olvasta az Edda-dalokat, ami a Ringnek lett az irodalmi alapja. 1843-ban kezdte el írni a Tannhäusert, 1846-ra végzett is a \"drezdai változattal\" . (A párizsi változat 1860-61 közt készült el.) A középfelnémet Lohengrin-eposzból épül fel \"romantikus operája\", a Lohengrin (1845-1848).

Már 1848-ban komponálni kezdte a Ring egy-két részét, a Jung Siegfriedet és a Siegfrieds Todot (ebbõl lett végül Az istenek alkonya).

Wagner közismert antiszemitának nevezett kijelentései miatt. A zsidóság a zenében címû munkájában kifejti abbéli álláspontját, hogy a zsidók érzéketlenek a mûvészetekkel szemben.

forrás: wikipédia